Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, azaz az IPCC szerint 2050-re a Föld energiaellátásának a 70-85%-ának megújuló energiaforrásnak kéne lennie. Jelenleg még a 70% felénél sem tartunk. Ha először tudományosabban is, utána közérthetőbben vizsgáljuk meg a szén-dioxid jelentését.
Előszőr is definiáljuk a szén-dioxid, mi az a szén-dioxid! A szén-dioxid, tudományos nevén CO2 egy olyan összetett kémiai elem, ami 3 darab anyagból áll össze: oxigénből (O), szénből (C), majd ismét oxigénből (O) – így, sorrendben [1]. A szén-dioxid az úgynevezett fosszilis tüzelőanyagok közé tartozik. E típusú anyagok elégetése közben káros hatású, légkörszennyező részecskék kerülnek a levegőbe. Ezen kívül közéjük tartozik önmagában a bányászati szén, a benzin, az olaj, a földgáz, illetve a kén is, nem is beszélve a műanyagról. Mégis hétköznapian ilyeneket használnak a mindennapokban: autóhoz benzint, olajat, műanyag zacskót, stb.
#QucikEasy: A szén-dioxidot fosszilis tüzelőanyagnak hívjuk, elégetése során káros anyagok kerülnek a levegőbe.
A szén-dioxid a Földön található tiszta levegő 0,040%-át teszi ki, fagyáspontja -78,5 °C, forráspontja -57 °C. Ha megszilárdul, száraz jég halmazállapotot ölt. Az emberek és az állatok oxigént lélegeznek be, a szervezetük azt alakítja át szén-dioxiddá és azt fújják ki – így van közünk a szén-dioxidhoz. Ellentétben a növényekkel, melyek szén-dioxidot be-, oxigént kilélegeznek.
Mekkora probléma a szén-dioxid kibocsátás?
Hatalmas. Évente körülbelül 21,5 milliárd tonnát szabadítunk fel belőle, melynek a növények csak a felét tudják maguknak újrahasznosítani [2]. A nagyvárosokban sokszor ültetnek fákat az utak mellé, ami igen jó döntés, az nem kétség, azonban a növények nem mindig tudják elfogyasztani mindet, attól függ mennyire nagy a légszennyezettség. És emiatt nézzük el nekik, mivel nekünk is valószínűleg sok lenne, ha naponta 50 kg-ot kéne ennünk minden étkezésnél, így tőlük se kívánjunk ekkora teljesítményt. De akkor mire megyünk velük? Sokra. Nagyon sokra, a szén-dioxid-kibocsátások 50%-át újrahasznosítani nem semmi. De ahhoz képest, hogy van még még egyszer annyi adag, amit nem hasznosítanak újra... ahhoz a 10,75 milliárd tonna szennyezéshez képest, ami évente összegyűlik: kevés. Ebbe a harcba az embereknek is be kellene szállniuk és csökkenteni kéne a szén-dioxid-kibocsátást.
#QucikEasy: A túlzott szén-dioxid kibocsátás hatalmas probléma, évente mintegy 21,5 milliárd tonnát szabadítanak fel belőle. Ennek a növények ennek csak a felét tudják leszűrni.
Ha az 1988 és 2011 közötti időszakban Magyarország 18, Németország pedig 14,7 százalékkal csökkentette is, attól még ugyanabban az idősávban az Egyesült Államok 1,8%-kal, Japán 2,5%-kal, India 93,5%-kal, Szaud-Arábia 150,5%-kal, Kína pedig 171,3%-kal, azaz több, mint a duplájára növelte a szén-dioxid kibocsátást.
A top 5 legtöbb kibocsátású ország sorrendben (1-5): Kína, Egyesült Amerikai Államok, India, Oroszország, Japán. A légkör CO2 tartalma az elmúlt években elérte az átlag 480 ppm-et, ami az iparosodás előtti 280 ppm-es átlag majdnem másfélszerese. Ebből az adatból jól kimutatható, hogy mekkora nagy károkat okoznak a gyárak kéményeiből eredő füstök, az ipari kibocsátás.
De ha valakit ez utóbbi információk nem győztek meg a klímavédelem fontosságával szemben, lássuk az ENSZ Gyermekalapjának, az UNICEF-nek a 2016. októberi jelentésének részletét,
miszerint minden 7. gyerek, mérgezett, túlzott mennyiségű por, kén-dioxid, dioxin, illetve egyéb nem-is-akarjuk-tudni-anyagokat tartalmaznak.
#QucikEasy: 1988 és 2011 között az országok páran csökkentettek valamennyit, azonban sokan növelték a szén-dioxid-kibocsátásukat. AZ UNICEF egy jelentése szerint 7-ből egy gyerek szennyezett levegőt lélegez be.
Az Európai Parlament 2019-es közleményéből kiderül, hogy abban az évben az EU-s légszennyezés 81,2%-a szén-dioxid volt [3].
Világszinten (ugyanaz az év adatai) Kína bocsátotta ki a legtöbb üvegházhatású gázt (ide tartozik a szén-dioxid is), mintegy 13 067 691 kilotonnát, utána következett az Egyesült Államok, majd Európa összkibocsátása. Ezeket követte India, Oroszország, Japán, majd Brazília. A vizsgált országok között Kazahsztán 360 129 kilotonna gázkibocsátását, találták a legkevesebbnek. Az akkori EU-s tagállamok közt Németország, az Egyesült Királyság, illetve Franciaország bocsátotta ki a legtöbb üvegházhatású gázt.
Bill Gates, a Microsoft alapítója a 3 legfontosabb találmány, cselekmény közé sorolja a zöld forradalmat – derült ki a Portfolio.hu cikkjéből [4]. A másik kettőnek a mikroprocesszort és a védőoltást tartja. Azonban mit ér egy kis zöld forradalom, ha nem tesznek benne semmit? Ha nem cseleksznek idejében? Ha nincsenek eszközeink a környezetszennyezés megállításához? A károkat, technikával, a technikákat pedig ésszel, gondolkodással lehet megvalósítani. Ezekből nézünk át néhányat.
#QucikEasy: Bill Gates szerint is fontos a környezetvédelem. Csökkenteni a szennyezéseket technikák alkalmazásával lehet.
Technikák a klímavédelemhez
– avagy út a jó választások irányába
Fosszilis tüzelőanyagok használatának csökkentése
E típusú anyagok közül csak a kőolaj, a szén és a földgáz a világ energiaforrásának a 85%-át teszi ki. Ezt a számot kéne csökkenteni az államoknak, és vannak, akik már munkálkodnak. Kína, a legnagyobb szén-dioxidot kibocsátó ország 2013 és 2016 között 30%-kal csökkentette a PM2,5 szintjét. A PM (angol: particulate matter) a levegőben eloszlatva található finomszemcsés homok mértékegysége. Ilyen részecskék szabadulnak fel a szén-dioxid elégésekor is.
2. Váltás megújuló energiákra
Hagyjuk a sok fosszilis tüzelőanyagot, elvégre nem jó a nap-, szél-, és óceánenergia? És ott van még a geotermikus energia, amit a Föld belsejéből származó hőből vonjuk ki, illetve a hidroelektromos energia, amit a lefelé zúduló vízből vonnak ki. Ha az óceánenergiát hagyjuk is, hogy ne zavarjuk a tengeri élőhelyeket, akkor is ott van a másik négy. Ha meg éppen nem is fúj a szél, akkor is marad kettő. Ha pedig újra mozgásba lendül a levegő, újra munkába jöhet a szélkerék.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, vagyis az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint 2050-re a Föld energiaellátásának a 70-85%-ának megújuló energiaforrásnak kéne lennie. Jelenleg még a 70% felénél sem tartunk.
3. Vízpazarlás elhagyása
Bizony. A vízpazarlás is környezetszennyezés, még ha nem is dobálunk a vízbe szemeteket, nem eresztünk bele mérges gázokat. Csak akkor folyassuk a csapot, ha tényleg szükség van rá, így például ha szappanozzuk a kezünket kézmosás közben, zárjuk el addig a csapot!
4. Használjunk többször használatos termékeket!
Sokkal környezetkímélőbb, ha minden bevásárláskor ugyanazt a táskát, szatyrot használjuk, mint ha mindig újat veszünk. Méghozzá gazdaságosabb is! Használjunk kulacsot, minthogy folyton újabb és újabb ásványvizes palackokra költjük a pénzt! Ha az otthoni csapvíz tiszta, fogyasszunk abból! Folyékony szappan helyett az eredetit, a sok műanyag-csomagolás nélkül!
5. Használjuk a hulladékgyűjtőket, hasznosítunk újra dolgokat!
Amikor a vegyes hulladékgyűjtőt használjuk, akkor olyan szemetek közé dobjuk a miénket, amiket aztán elégetnek, mivel nagyon nehéz lenne szétválogatni. Könnyítsük meg a hulladékhasznosítási szervezetek munkáját és gyűjtsünk szelektíven, a megfelelő kukákba válogatva! Így ezeket nem elégetik, hanem újrahasznosítják. A műanyagot és a fémet sokszor azért lehet egy gyűjtőbe tenni, mert azokat könnyebb szétválogatni speciális mágnesek segítségével.
Most, hogy átnézünk egypár környezetkímélő technikát, ideje megtudnunk, mik szennyezik a természetet az 5 megtanult ellentétén kívül. Mi magunk és az állatok a légzésünkkel? Nem, mi a természet részei vagyunk. Az általunk kifújt szén-dioxidot – amennyit akarnak belőle – a növények átalakítják. Az igazi szennyezés alatt a fosszilis tüzelőanyagok által működtetett járműveket, a mesterséges kibocsátást értjük. Például a benzines autókat vagy a gyárakat.
#QucikEasy: Az állatok, emberek légzése nem kár a természetnek, mivel mi is a részei vagyunk. Sokkal inkább a mesterséges kibocsátás, a gyárak, a fosszilis üzemanyagokat használó járművek.
...És attól még, hogy csak egy ember segédkezik, nem változik meg minden. A szennyezés megállításához többen kellenek.
Referenciák
[1] Wikipédia: Szén-dioxid (utolsó lekérésünk dátuma: 2022.07.07.). Archívum
[2] Valentina Giannella (2019.11.04.): GRETA VAGYOK. Móra Könyvkiadó, Budapest.
[3] Európai Parlament: Üvegházhatású gázok kibocsátása az EU-ban (infografika) | Archívum
[4] Portfolio.hu (2022. március 28. 17:07): Bill Gates listája: elárulta, ezt a három találmányt tartja a legfontosabbnak | Archívum